Amalfi hercegnő
2006.03.11. 16:13
A Móricz Zsigmond szinház honlapjáról.
A mindig divatos rémdráma műfaji kellékei nem sokat változtak az idők során: testvérszellem, vérbosszú, őrült intrikusok és kisértő holtak...Webster darabja azonban különleges módon él e kellékekkel, s nem véletlenül emelkedik ki a korabeli "pszicho-horrorok" tengeréből. A világ szinházainak kedvelt repertoárdarabjaként az Amalfi hercegnő évszázadról évszázadra csak modernebbnek tűnik- izgalmas és felkavaró módon beszél a hatalom romboló, deformáló erejéről, a személyiség félhomályos labirintusáról, arról hogy külső és belső démonai közt hogyan örlődik fel az ember, vagy hogyan maradt éppen önmaga.
A szerző John Webster (?1570-?1630), Shakespeare kortársa, az elismert Jakab-kori drámaírók egyike. Darabjait ugyanazon színészek és társulatok számára írta, mint Shakespeare. A kortársak gyakran teszik szóvá a korabeli tudományos felfedezések, optikai szerkezetek iránti megszállottságát, és előszeretettel emlegetik a kor legvéresebb rémdráma-szerzőjeként.
A kor A darab egy olyan korban fogant, amelyet meghatározott két egyház viszálya: az anglikáné és a katolikusé, amelyek homlokegyenest ellenkezőt gondoltak életről, halálról és túlvilágról. És meghatározta Kopernikusz nemrég publikált kötete a bolygók mozgásáról, ami porrá zúzta az addig bevett világképet. Az embereknek többé fogalmuk sem volt, középpontja vagyunk-e a teremtésnek vagy parányi foltja; vajon eltervezett rend szerint zajlik-e életünk vagy nem több a vakszerencse játékánál; vajon tisztítótűz vár ránk vagy az ismeretlen… Ha az égre néztek, egy mértani ábra ragyogott fölöttük hidegen és sötéten, amelynek szabályaihoz többé nem maradt közük.
A darab Az Amalfi hercegnő az ekkoriban divatos rémdrámák közé tartozik; a korabeli krimik, borzongató történetek közé. Reneszánsz horror. Csupa gyilkosság és bosszú, elátkozott szerelem és kísértő holtak… Mégis azért veszik elő a színházak újra és újra, mert megrendítő módon ragadta meg egy korszak (s így a létezés) bizonytalanságát: mert különleges módon beszél lázadásról és függetlenségről, a hatalom deformáló erejéről – arról, külső és belső démonai közt hogyan őrlődik fel az ember, vagy hogyan maradhat éppen önmaga.
A rendező a darabról: amalfi-jegyzetek.pdf
Rendező: Koltai M. Gábor
Reklámfilm az előadáshoz (készítette: Pál Tamás)
|