Rovarok
2006.02.18. 22:56
Musical-kicsit másképp, az élet értelméről. Egy kérész egyetlen napján mutatja be, aki tévedés folytán a városi csatornában bújik ki a bábjából. Tömörített élet, egyetlen nap: lehet értelme? És nyolcvan évnek van értelme?
2006. február 4. TASNÁDI ISTVÁNROVAROKmusical ősbemutató Zene: Moldvai Márk Jeli András
HEGYESFARKÚ RÉPABARKÓ |
|
|
|
|
, BATTA RÓBERT |
NAGY BOTSÁSKA |
|
|
|
|
, VITÁL LAJOS |
LŐCSLÁBÚ GALACSINHAJTÓ |
|
|
|
|
, JUHÁSZ ZSOLT | | Továbbá egyéb ízeltlábúak
|
Látvány: CSÍK GYÖRGY |
Zenei összeállító: KAZÁR PÁL KAZÁR TÍCIÁNA |
Koreográfus: LADÁNYI ANDREA BÁNKI ZSOLT |
Koreográfus asszisztens: FENYVESI JUDIT |
Grafikusok: KISS LÁSZLÓ, FÓRIZS GERGELY |
Segédrendező: FÜLÖP ANGÉLA |
Rendező: TASNÁDI CSABA |
A darab:
Egyetlen nap. Az embernek nem sok, de egy kérésznek egy egész élet. Neki egyetlen napja van, hogy párt találjon magának, szaporodjon, és a nap végén neki tényleg bealkonyul. (Még emésztőrendszere sincs, minek arra az egy napra? Mintha Beckett találta volna ki…) Darabunk hőse egy Tiszavirág, aki valami fatális tévedés folytán egy nagyvárosi csatorna partján bújik ki a bábjából. Hogy fogja így megtalálni magának az igazit? Szerencséjére – vagy pechjére – egy lakótelepi vérszívó banda megszánja őt. A Tetű, a Bolha, a Bögöly és a Szúnyog elhatározzák, hogy bearanyozzák a kérész kurta életét: megmutatják a legszebb helyeket, elviszik a legjobb bulikba, és közben próbálják megkeresni neki az igazi társat. Csakhogy a Kemotox Bárban a helyi maffiafőnök, Don Go kinézi magának a lányt. („Igazi egyéjszakás kaland!”). A vérszívók megszöktetik Tiszavirágot, és közben még arra is jut idejük, hogy megakadályozzák az elvetemült Mutáns világuralmi törekvéseit. Minderre – a természet gonosz szeszélye folytán – 24 órájuk van, mint egy átlag akciófilmben. Mi lesz a nap végén? Beteljesíti-e a sorsát a kérész? Tömörített élet, egyetlen nap: lehet értelme? És nyolcvan évnek van értelme? Zenés ökörség arról, hogy van-e az életnek értelme. Szerintetek? Musical – kicsit másképp.
Az előadás:
A tiszavirág A tiszavirág a kérészekhez tartozó nagy méretű faj (8-12 cm hosszú). Napjainkban már csak a Tiszában él, igen érzékeny a környezetére, védett faj. Az életciklusuk: a megtermékenyített pete lesüllyed a folyó mederfenékre, a kikelő lárva befúrja magát a meder falába és a víz felé nyitott vájatban él három évig. A lárvák több tíz-százezres példányszámú telepekben találhatók. Három év után ugyanazon nap ugyanazon órájában előbújnak az üregükből és a víz felszínére emelkednek. (Nem tudjuk, hogyan csinálják — biológiai óra?!). A vízből kibúvó lárvák vedlenek és a belőlük kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat. Néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, a levegőben párosodnak. A párzás után a hím rövidesen elpusztul, a nőstény a vízbe rakja a petéit, majd követi párja sorsát. A víz felszínét elhalt tiszavirág-tetemek ezrei lepik el, lassan tovasodródva a folyóval. Mindez néhány óra alatt, a szemünk előtt játszódik le, mint az átalakulás, a fajfenntartás, a halál és a továbbélés drámai megnyilvánulása. A peték lesüllyednek a meder fenékre. Aztán kezdődik elölről minden, és ez így megy már több száz millió év óta. A védett tiszavirág nemcsak a Tisza jelképe, hanem jelzi a víz minőségét, a folyóban bekövetkezett ökológiai változásokat is. A tiszavirágzás látványos, egyedülálló jelenség Európában, és nálunk is egyre szórványosabb a környezet változása miatt. J. Halász Judit
|













|